Drága jó Mikes Bácsi *,

most már igazán kétségbeesetten öt verset küldök egyszerre. És ha ezek se jók, ha ezek se tetszenek, akkor igazán nem tudom, hogy mit csináljak, mint költő és mit csináljak, mint egyetemi hallgató. Beiratkozáshoz nincs pénzem — most már ide se érkezne időre, de ez a kisebb baj : hanem mit csináljak magammal? Hozzám senki egy biztató szót nem szól, ha csak nem laikus és el kell hogy higyjem : nékem a tollhoz, a szépséghez és az éghez nincs közöm, hogy én csak idetoltam magam, ide kapaszkodtam, hátha sikerül becsapni az embereket. Mikes Bácsi, engem ne sajnáljon, nehogy lehozzon egy verset is azért, mert pénzre van szükségem, most már igazán el vagyok keseredve ; írja meg őszintén, hogy hazugság amit csináltam és amit ezután csinálok az is mind hazugság lesz. Én elhatároztam, hogy ha Mikes Bácsi ezt igazán őszintén megmondja nékem, soha többé betűt le nem irok, ha csak nem a másét. És talán jobb is lesz, hisz ki tudja azt kívülem, hogy eddig is mennyi kínom volt miatta. Balogh Vilma, Pintér Ferenc, Márer Gyurka17 és mind mindig akik körülem voltak, azzal hitegettek, hogy nékem dolgoznom kell,'mert szerintük, különben értékek pusztulnának el, és azokat csak én tudom hozni, mert az én személyemhez kötöttek. De ők a legbensőbb barátaim
voltak, belőlük a vak barátság beszélt csak — kell, hogy Mikes Bácsi, aki eddig is objektív tudott maradni, megmondja végre az igazat.
A válaszra minden komoly erőmmel fölkészülten várok. Sok szeretettel üdvözlöm Mikes Bácsit, és mondja ki, az egyszer már kimondani valót.
József Attila

* Mikes Bácsi - Mikes Lajos az Est-lapok irodalmi szerkesztője volt és valóban meleg szeretettei támogatta a nyomorgó fiatal tehetségeket.